A kuruc lázadások és háborúk idején, 1710-ig szünetelt az oktatás. Telekessy püspök is igen aktívan küzdött – természetesen nem fegyveres eszközökkel – a haza szabadságáért. Nagyon rosszul esett neki, hogy Rákóczi kitiltotta innen a jezsuitákat. Ennek ellenére 1709. augusztus 4-én kiadta a szeminárium alapító oklevelét. Az okmány a Nagyboldogasszony pártfogásába ajánlotta az intézményt. Maga Telekessy püspök alkotta meg a szeminárium szabályzatát. Annak a szemináriumnak a szabályzatát, mely – írásos emlékek alapján – 200 évig tartó próbálkozások, szükségmegoldások után, az oly jeles elődök – mint Pálffy Tamás, Kisdy Benedek, Lippay György – nyomdokain járó Telekessy István püspök fáradozásai nyomán több mint 280 éve alapíttatott és azóta is az egri papnevelést szolgálja.
1713-ban már 13 növendéke volt e háznak. 1722-ben 20, a többi esztendőben pedig 20-25 között volt a klerikusok száma. A tanítást a jezsuiták kezdték meg a “Ratio Studiorum” szabályzata szerint, és 1754-ig folytatták. A püspöki székben Telekessyt Barkóczy Ferenc követte, ő a nevelés felvirágoztatásának második számú apostola. Reformált, újított, modernizált. Munkássága nyomán újra felpezsdült az élet a ház falai között.
A következő püspök: Eszterházy Károly, aki 1779-ben felépíttette a Líceumot. A jog és a bölcselet mellett itt helyet kapott a teológia is. Az államosítás után kerül csak át a teológia tanítása a szeminárium a mai Foglár utcai épületébe. Az itt álló ház alagsorát építtette Telekessy, a második emelet 1722-ben, a harmadik 1740-ben épült.
A máig is itt működő intézmény hírnevét jónéhány híres ember öregbíti. 1814-hen alakult az Irodalmi Társaság, amely elődje volt a mostani Egri Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi és Egyházművészeti Társulatának. E társulatban dolgozott Tárkányi Béla, akinek emléktábláját 1986. február 16-án avatták föl. A költő, bibliafordító és népénekíró teológust kereste föl 1844. február 19-én Petőfi Sándor, akinek ittjártát emléktábla hirdeti a bejáratnál és a házban is. Ittléte alatt írta meg “Egri hangok” című versét. E házban végezte tanulmányait Mindszenti Gedeon költő is.
Mellettük még számos nevet lehetne említeni, melyek a művészetek, a teológia vagy az egyházi élet területén ismerősen csengenek. Igaz, hogy házunk több renováláson és három tűzvészen esett át, de hogy mégis áll és működik manapság is, az annak köszönhető, hogy Egerben mindig olyan püspökök munkálkodtak, akik a szó mindkét értelmében sziklára építettek.